Fényűzés és gyilkosság az Orient Expresszen – egy belga nagyot álmodott

Gyilkosság, titkos románc, politikai intrika, egzotikus utazás a távoli keletre. Királyok, hercegek és grófok, gazdag maharadzsák hét feleséggel, diplomaták, kalandorok, titkos ügynökök, kurtizánok, üzletemberek és szerelmespárok: ismeretlenek, egy fedél alatt összezárva napokra, ha hóvihar vagy banditák csapnak le, akár hetekre is. Mindez luxuskörülmények között, vasúton robogva Párizstól Konstantinápolyig. Ez volt a misztikus és sokakat megihlető Orient Expressz. Agatha Christie, Graham Green és Ian Fleming ezen a vasúton játszódó könyveit zenedarabok, filmek majd videojátékok, és mára enyhén leszbi hangulatú reklámfilmek és több ezer dolláros „olyan, mint akkor” nosztalgia utak követték, amelyek mind-mind az Orient Expressz nevű álmot szövik tovább.

Az álmodozást egy fiatal belga mérnök kezdte. George Nagelmackers, huszonhárom évesen, 1868-ban egy szerelmi csalódást feledni érkezik Amerikába. Itt, az Európában még ismeretlen Pullman vasúti hálókocsiban feküdve, kedvese lassan elmosódó képe helyén, a mérnök úr fejében egy nagyszabású üzleti terv körvonalazódik. Később II. Lipót belga király, aki kongói magángyarmatát is jó üzleti érzékkel igazgatta, szintén fantáziát lát a tervben és segítségével Nagelmackers 1876-ban elindítja a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot. A Compagnie Internationale des Wagons-Lits hamarosan világhírű lesz minden kényes ízlést kielégítő, luxus vasúti háló- és étkezőkocsijairól és a vele járó elsőrangú személyzetről és a kiváló konyháról. A „Királyok vasútja és a vasútak királya” üzletnek sem volt utolsó, a belga királynak és a többi részvényesnek jó hasznot hozott.

A keleti utazás utáni növekvő vágyat és igényt kihasználva a Társaság 1883-ban egyedülálló vasúti járatot hirdet meg Párizsból Konstantinápolyba. A Gare de l’Est pályaudvaron gyülekező válogatott, gazdag utazók igen csalódottak, amikor meglátják a peronon álló kopott, átlagos vonatot. Ekkor még nem tudják, hogy Nagelmackers és a sajátos belga humor áldozatai, és amit látnak csak beugratás. Egészen addig, amíg csillogva-villogva be nem gördül gyönyörű kék kocsijaival az első és igazi Grand Express d'Orient, hogy elit utasait 60 óra alatt Európán keresztül Ázsia kapujáig szállítsa.

Az Orient Expressz - ami, ne feledjük, nem egy vasúti szerelvény, hanem egy utazási koncepció, egy máig használt márkanév - első útját a töretlen fejlődés évei követték. Az egyre bővülő járatok Monte-Carlótól Bécsig, Párizstól Szentpétervárig, Madridtól Konstantinápolyig, sőt egészen Luxorig szállították az utasokat. Volt egy Ostendéből, a belga Riviéráról induló járat is, amely Budapesten keresztül ment tovább keletre, és amely visszafelé számtalan honfitársunkat és azok pénzét szállította a belga kaszinókba.

Idővel Konstantinápolyban (Isztambul) a Társaság luxushotelt is nyitott, ahol olyan hírességek szálltak meg, mint Agatha Christie, Ernest Hemingway, Greta Garbo vagy Mata Hari, a kémnő. Az Orient Expressz és a ma is álló Pera Palas Hotel ihlette Agatha Christie később világhírűvé lett „Gyilkosság az Orient Expresszen” című könyvét, amelyben a belga detektív, Hercule Poirot, mellett egy magyar diplomata gróf is felbukkan.

A vonatot övező legendák másik magyarja, Teleki Sámuel a híres Afrika-kutató, aki egyszer az Orient Expresszel hazatérve megállt az érsekújvári állomáson. Amíg a vonat vizet vételezett, Teleki fülét megcsapta a közeli vendéglőből kiáradó cigányzene. Annyira megörült, hogy hosszú évek után ismét hall hazai cigányzenét, hogy alapítványt tett, hogy a helyi cigányzenekar mindig zeneszóval köszöntse az utasokat. Ezért vagy másért, de az tény, hogy Érsekújváron évtizedekig Rákóczi-indulóval köszöntötték a cigányok a beérkező vonatokat.

Kevesen tudják, de az Orient Expressz ma is üzemel. Az ilyen néven futó Strasbourg-Bécs járat elég prózai, inkább Nagelmackers beugratós vagonjára hajaz, semmi csicsa, semmi luxus, viszont aludni lehet benne. Azért nem Párizsból indul, mert nemrég a terjeszkedő TGV gyorsvasút vonala onnan kiszorította.

Ha te ennél többre vágysz és kedvesed romantikus utazáson szeretnéd elcsábítani - vagy éppen házastársadat stílusosan eltenni láb alól - csupán néhány ezer dollárért felülhetsz a nosztalgia Orient Expresszre, amely eredeti vagonokkal pöfög Londontól Velencéig. Egy ilyen luxusvagont tüntetett el mindenestül néhány éve az illúzionista David Copperfield.

Nagelmackers boldogan, de legalábbis gazdagon élt, amíg francia kastélyában meg nem halt. Közben az 1900-as párizsi Olimpián 55 évesen aranyérmet szerzett. Nem fogod kitalálni, hogy milyen számban! Két kilométeres, háztól-házig postakocsihajtó versenyben bizonyított a belga mérnök. Vajon tudta-e, hogy amit hajt az magyar találmány: ehhez hasonló járművet, azaz kocsi szekeret, a magyarországi Kocson gyártottak először. A magyar kocsi szó így terjedt el számos nyelvben széles e világon (pl. angolul postakocsi = mail coach, személyvagon = rail coach).

Ha ma felülhetnél egy luxusvonatra, hova utaznál? És kivel?

3 megjegyzés:

O.Attila írta...

Nagyon tetszik a blogod, engedelmeddel állandó ajanlataim között szerepeltetni fogom.

Egyetlen apró megjegyzés csupán: Léopold = Lipót. Nem igazán tudom én sem, hogy mi a teendő helyesen, de azt hiszem, hogy általában - valamilyen régmúltban gyökerező szokás alapján talán - az uralkodó neveknél a magyar változatokat adják meg, mint. pl. II. Erzsébet vs. Elizabeth, II. János Károly vs. Juan Carlos, stb.

De igazándiból a lényeg az, hogy nagyon tetszik a blog és remélem, számos írás lesz még!

A Pisilő Fiú írta...

Kedves Attila!

Köszönöm a megjegyzést, szerintem igazad van. Ki is javitottam az összes Léopoldot Lipótra. Annak ellenére, hogy kevésbé romantikusan hangzik (kicsit a Liptóira emlékeztet).

Üdvözlettel: a Pisilő Fiú

Unknown írta...

Hogy hova utaznék és kivel?

Azt hiszem az öcsémmel és először jönne: Londonból Velencébe! Igen, azt hiszem ez jó lenne.

Kler

u.i.: az öcsém úgyis Londonban él..